Míg a konzorcium első éves munkája az orvos-szakmai protokollok telemedicina irányba történő kiterjesztése, az új protokollok kidolgozása köré csoportosult, és fő tevékenysége a protokoll-tár létrehozása volt, addig a második év fő feladata a folyamatokat megvalósító tele-orvosi rendszer alapfunkcióinak tervezése, megvalósítása és tesztelése, valamint a protokollok által a rendszer segítségével megvalósítandó folyamatok és szolgáltatás gazdaságosságának elemzése volt.

A harmadik munkaszakasz legfőbb feladata a megvalósításra kiválasztott protokollok végrehajtását támogató végponti eszközök továbbfejlesztése, illesztése a rendszerhez, valamint működésének tesztelése volt, így a munka legnagyobb része az eredeti terveknek megfelelően a végponti eszköz munkacsoportra hárult. Az agilis fejlesztési módszertan miatt a második évhez hasonlóan a harmadik évben is ugyanazon munkacsoportokban folyt a munka.

A harmadik éves munka szakmai vezetője a Bay Zoltán AKK volt. Az Answare Kft. konzorciumvezetőként továbbra is ellátta a projektvezetési és koordinációs feladatokat.
A kutatási tervvel összhangban a munka, a konzorcium által megvalósítandó távgyógyászati eljárások (protokollok) kiválasztásával kezdődött. A Projekt Bizottság az előző munkaszakaszban elvégzett protokoll elemzés alapján - figyelembe véve az idő és erőforrás korlátokat - jelölte ki azt a három leíró protokollt, amelyet a rendszeren prototípus szinten megvalósít. Ezek:

• Asztma diagnózisa telemedicina segítségével
• Asztma kezelése és gondozása telemedicina segítségével
• Stroke rehabilitáció támogatása telemedicina segítségével

A fejlesztés  négy nagyobb ciklusban valósult meg, amelyek egyrészt a protokollok köré, valamint az általuk alkalmazandó új technológiák és megoldások köré szerveződtek. A munka során a megvalósítandó protokollhoz kapcsolódó lépések pontosítása, specifikációja, a szükséges alapelemek (távvizsgálatok, kiértékelések, konzultációk, stb…) működésmódjának tisztázása, majd ezek alapján az eszközök és a központi rendszer elemeinek fejlesztése és tesztelése folyt. A kialakított, futó protokollokat az orvos-szakmai munkacsoport véleményezte. A projekt által a protokollok formalizált megjelenítésére létrehozott elméleti keretrendszer részei, valamint a rendszert leíró tervdokumentumok az elvárásokkal és a fejlesztéssel összhangban frissítésre kerültek. Annak érdekében, hogy a rendszer felhasználói és üzemeltetői oldalról minél könnyebben használatba vehető legyen, alap szintű felhasználói és üzemeltetői dokumentációk készültek, valamint a központi telemedicina rendszer kiegészült egy, az üzemeltetést támogatandó menedzsment megoldással is. A hasznosítás egy lehetséges módjának előkészítésében tett lépéseket a gazdaságossági munkacsoport, amely a megvalósított távgyógyászati eljárások tekintetében elkészítette egy, a rendszert alkalmazó telemedicina szolgáltató előzetes üzleti tervét.

A munkacsoportok az alábbiak szerinti vettek részt a 3. éves munkában.

Orvos-szakmai munkacsoport

Orvos szakmai protokollok közül a stroke rehabilitációs, a demencia gondozás és a Parkinson gondozás átdolgozásra került a szakmai protokollok számára a konzorcium által kialakított egységes formai és tartalmi szerkezet szerint, továbbá, ezek validálása is megtörtént. Az orvosokkal történt további egyeztetéseket követően kiegészítésre illetve pontosításra kerültek a gazdaságossági elemzés alapján megvalósításra kiválasztott protokollok leíró protokolljai, valamint a még hiányzó jóváhagyások és a konzultációk miatt szükséges módosítások-átdolgozások is megtörténtek a többi protokoll esetében is.

Az egyetem munkatársai részt vettek az algoritmusok elemzésében és véglegesítésében, általános üzleti modell és az alapelem-készlettár tervezésében, a megvalósított folyamatok felhasználó felületének, folyamatának kialakításában. A megvalósított protokollok alapjául szolgáló szakmai protokollt készítő szakorvosok számára is – ahol ez lehetséges volt – megtörtént a bemutató. A szakorvosok a gyakorlati alkalmazhatóságot elemezték, és véleményezték, ami visszacsatolásra került a végleges forma kialakításához.

Gazdaságossági munkacsoport

Annak érdekében, hogy a telemedicina alkalmazása által biztosított hatékonyság-növelési potenciál minél jelentősebb mértékben érvényesülhessen, a protokoll alapú megközelítés költséghatékonysági és megvalósíthatósági elemzéssel egészült ki. Ennek fő célja az volt, hogy látassuk azokat a folyamatokat és alkalmazási területeket ahol a legnagyobb mértékű hatékonyság növekedés vagy költség csökkenés mutatható ki, változatlan vagy növekvő egészségnyereség mellett. Ez a nézőpont elsősorban az egészségügyi szolgáltatási, finanszírozási rendszer résztvevő számára fontos. A gazdaságossági elemzések a szakma által elfogadott, tudományosan megalapozott modelleken alapultak. Eredményeink részletezése a projekt dokumentumokban részletesen megtalálhatóak. Ehelyütt inkább azt hangsúlyoznánk, hogy a matematikai gazdasági modelleken alapuló tudományos eredményeket ideje felülvizsgálni az egészségügyi ellátó rendszerek világszerte - és sajnos hazánkban is- tapasztalható megrendüléséből levonható tanulságokkal. Például említenénk, hogy néhány éve még nem volt meghatározó jelentőségű (kivéve a különösen nagy kiterjedésű országokat) a telemedicina alkalmazásával a beteg utazási költségeinek megtakarításából eredő gazdasági előny. Ma már hazánkban is más a helyzet. A nagy tapasztalatú, jól képzett orvosok tömeges távozásával a megfelelő szintű szakmai ellátás csak néhány súlyponti intézményben lehetséges. Az ezekbe való eljutás a több száz kilométeres (folyamatosan, radikálisan emelkedő) utazási költséget és jelentős munkaidő kiesést jelent.  A minőségében és mennyiségében egyre csökkenő egészségügyi erőforrások problémájának megoldásában a jelen projektben kidogozott elvek, telemedicina alkalmazások és eszközök megoldásokat jelenthetnek, mind az egészségügyi kormányzat, mind a betegek számára. A projekt eredményeinek hasznosíthatóságáról a pályázatunkban 2008-ban leírtak ma még inkább helytállóak. Most, a projekt tapasztalatait összegezve úgy látjuk, hogy eredményeink elsősorban az ellátási esetek költségének csökkentésében, a rugalmas kapacitás struktúra kialakításában, az ellátási esetek térítésének csökkentésében és hosszabb távon az életút költség minimalizálásában jelentkeznek. A 3. munkaszakaszban, a hasznosíthatóságot elősegítendő, a kiválasztott protokollok megvalósításával kapcsolatosan – Magyarországon piacra lépő telemedicina szolgáltatót feltételezve – végeztünk pénzügyi modellezést, előzetes üzleti tervezést.

A protokoll tár munkacsoport

A munkacsoport harmadik éves feladata a protokollok formális leírására szolgáló keretrendszer (PRKR) és alapelemek változásainak karbantartása, valamint a protokoll csomagokban ebből és a pontosításokból eredő változásainak átvezetése, majd azok protokolltárban történő publikációja volt. A megvalósításra kiválasztott protokoll csomagok a protokoll reprezentációs keretrendszer legfrissebb változatának megfeleltetésre kerültek, továbbá teszt jelleggel bekerültek azok a mérési pontok is, amelyek a futási információk elemzését teszik lehetővé. A megvalósított protokollok közül egyben kialakításra kerültek a folyamati mérőpontok, amelyek által szolgáltatott eredmények az Oracle BAM alrendszerén elemezhetők (alapszintű integráció). A protokoll tár, mint a csomagok tárolását, menedzsmentjét és publikációját támogató alrendszer tekintetében a jogosultsági rendszer továbbfejlesztése történt meg a rendszertervben előirányzottak szerint.

A reprezentációs keretrendszer alkalmazásával kapcsolatosan előnyként már a fejlesztés folyamatában manifesztálódott az alapelemek egységesítése által hordozott előny, amely főleg fejlesztési oldalon könnyítette meg a folyamatok értelmezését, új folyamatok előállítását. Az üzleti – orvos-szakmai – oldalról, a folyamatok közös értelmezését és fejlesztését nagyban megkönnyítette az egységes jelölési rendszer használata, amelyet egyébként az orvos-szakma képviselői könnyű szerrel sajátítottak el.

A rendszertervezési, a központi rendszer és végponti eszközök munkacsoportok

Négy agilis ciklusban megvalósított folyamat határozta meg a fejlesztésben közreműködő munkacsoportok munkáját. A fejlesztési ciklusok célja az egyes előre definiált – a protokollokhoz tartozó – funkciócsoportok tisztázása, a specifikációk elkészítése központi és végponti oldali megvalósítása és tesztelése.  A négy fejlesztési ciklus által megvalósított és tesztelt funkciócsoportok a következők voltak:

• FCs0: az előző munkaszakaszban megvalósított telemedicina alapfolyamat és az asztma diagnosztika folyamat és eszközrendszer véleményezése, módosítások elvégzése és folyamati tesztelése;
• FCs1: az asztma kezelés-gondozási protokolljához tartozó real-time működésmód és ezt alkalmazó folyamati szakasz megvalósítása és tesztelése;
• FCs2: az asztma kezelés-gondozás protokolljának egészéhez tartozó folyamati elemek, végponti és központi funkciók megvalósítása és tesztelése;
• FCs3: a teljes stroke rehabilitációs protokollhoz tartozó folyamati elemek, végponti és központi funkciók megvalósítása és tesztelése.

A létrejött műszaki rendszerek megvalósítását követően véglegesítésre került azok tervdokumentációs rendszere.

A végponti eszközök munkacsoport

A 3. munkaszakaszban jelentkezett a legtöbb feladat a munkacsoport számára, amelyet három fejlesztő csapat látott el: OKE fejlesztésre, Szenzorfejlesztésre, és Spirométer fejlesztésre szakosodva. A 3. munkaszakasz során a korábbi deszkamodellek, tesztek és protokoll finomítások alapján véglegesítettük a megvalósításra kiválasztott végponti eszközök funkcióit, terveit. A megvalósított egységek tesztelése, az előzetesen elkészített tesztelési tervek alapján történt, így lehetségessé vált a folyamatba kapcsolása az OKE-n keresztül (OKE: Otthonápolási Központi Egység, a pályázatban még wireless HUB néven volt nevezve). Az OKE fejlesztése követte a folyamat fejlesztés közben pontosodó igényeket. A letisztult igények alapján végül három különböző szolgáltatási szintű, így különböző árszintű OKE készült el: egy nagy tudású készülék, mely főleg a stroke rehabilitáció eszközrendszerének kiszolgálására alkalmas; egy kisebb tudású, egyszerűen kezelhető eszköz, mely csak néhány végponti mérőeszköz (pl.:vérnyomásmérő, spirométer, pulseoxi) adatainak fogadására és továbbítására képes; és egy virtuális OKE, mely WEB browse-ren keresztül érhető el. Az OKE-hoz a mérőegységek egy részét a Continua Health Alliance nonprofit szervezet (melynek a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatatási Közalapítvány is tagja) ajánlásai alapján készítettük el.

A projekt során sikerült egy olyan stroke rehabilitációs eszközrendszert megvalósítani, prototípus szinten létrehozni, amely igazodik a csökkent képességű betegek igényeihez, lehetőséget biztosít számukra az otthoni, de még is ellenőrzött és irányított rehabilitáción történő részvételre. Nagy lehetőség számunkra, hogy az eszközrendszer részegységei külön-külön is hasznosíthatóak, így értékesíthetőek lehetnek. Benyújtott szabadalmunk is ezzel a szakterülettel kapcsolatos: „Eljárás és készülék egyensúlyi helyzet megállapítására és járásparaméterek monitorozására alkalmas intelligens talpbetét”.

A Thormed Kft szakemberei által a projektben kifejlesztett spirométer kiválóan illeszkedik a konzorcium által fejlesztett rendszerbe is, ideális a telemedicinában történő felhasználásra. Ebben a munkaszakaszban az előző során kifejlesztett végponti eszközök deszkamodelljének további fejlesztése, átgondolása, funkciókkal történő bővítése, továbbgondolása történt meg, valamint funkcionális prototípus kivitelezése a deszkamodellből, mint végponti teleorvosi szenzor, amelyet sikeresen integráltunk a TELeHEALTH rendszerhez. A rendszerintegráció és a deszkamodell tesztelése mellett a piaci igényeket (manapság divatos mobil készülékek és a klasszikus PC-t helyettesítők) és a visszajelzéseket is figyelembe véve további felhasználóbarát funkciókkal (pl: akku töltöttségi szint) egészült ki a végponti deszkamodell. Elkészültek az ergonomikus home care teleorvosi szenzor tervei, design tervei, új készülékháza is.

A harmadik munkaszakasz végére

Előállt a TELeHEALTH rendszernek az a prototípusa, amely a hozzá csatlakozó eszközök orvostechnikai engedélyezése után a kijelölt területeken próbafutások lefolytatását teszi lehetővé és hatásosságának és hatékonyságának igazolását követően továbbfejleszthető piaci termék vagy szolgáltatás irányába. Létrejött továbbá egy olyan eszközrendszer, amely felépítésének köszönhetően könnyen, az alapelemek új folyamatokká formálásával tud kiszolgálni más telemedicina folyamatokat is. A prototípus – a protokoll tár és folyamatalapú egészségügyi rendszer összessége, valamint a létrejött végponti mérőeszközök – nem csak a telemedicina területén, de más egészségügyi területen is alkalmazható modulokat, eszközöket és technológiát képvisel, melyekre támaszkodva a folyamatalapú működés jelentős előnyeit hordozó rendszerek építhetők, viszonylag kis erőforrás befektetéssel. Nem utolsó sorban a projekt során olyan technológiák kerültek kifejlesztésre és olyan tudás halmozódott fel a konzorciumi tagoknál, amelyet a piacon, ill. a tudományos élet akár más, a telemedicinától távolabb eső területein is hasznosítani tudnak. A létrejött eredménytermékek hasznosítását a záró beszámolóban fejtjük ki bővebben.