Míg a konzorcium első éves munkája az orvos-szakmai protokollok telemedicina irányba történő kiterjesztése, és új protokollok kidolgozása köré csoportosult, addig a második év fő feladata a folyamatokat megvalósító tele-orvosi rendszer alapfunkcióinak tervezése, megvalósítása és tesztelése, valamint a protokollok által a rendszer segítségével megvalósítandó folyamatok és szolgáltatás gazdaságosságának elemzése volt. A döntés előkészítéséhez a munkacsoportok elkészítették elemzéseiket, melyek alapján a III. munkaszakasz elején a projektbizottság kijelöli a megvalósításra érdemes protokollokat. A 2. munkaszakaszban a következő munkacsoportokban folyt a munka:

• orvos-szakmai munkacsoport: Semmelweis Egyetem;
• protokoll tár munkacsoport: Answare Kft., HUMANsoft Kft., Semmelweis Egyetem, Bay Zoltán AKK;
• rendszertervezési munkacsoport: Answare Kft., HUMANsoft Kft, Bay Zoltán AKK;
• központi rendszer munkacsoport: HUMANsoft Kft., Answare Kft.;
• végponti eszközök munkacsoport: Bay Zoltán AKK, ThorMed Kft.;
• gazdaságossági munkacsoport: HUMANsoft Kft., Answare Kft..

A második éves munka szakmai vezetője az Answare Kft. volt, aki egyben a projektvezetési és koordinációs feladatokat is ellátta.

A kutatási terv szerint a munka három fő fronton folyt:

1.      Orvos-szakmai terület:

• az eHEALTH8 protokoll csomag új elemeinek (eH8 leíró, BPMN és XPDL protokoll) elkészítése, a szükséges aktualizálások elvégzése a csomag többi elemén, majd az eH8 csomagok előállítása;
• a protokollokhoz szükséges végponti eszközökkel, valamint a gazdasági és működési modellel kapcsolatos konzultációk és workshop-ok;

2.      Gazdasági terület:

• a gazdaságossági számításhoz szükséges modell felállítása;
• a kidolgozott protokollok alapján a protokollok rangsorolását lehetővé tevő gazdaságossági számítások elvégzése;

3.      Rendszertervezési és fejlesztési terület:

• a rendszerkoncepció véglegesítése;
• a protokoll tár és a telemedicina rendszer tervezési, fejlesztési és tesztelési ciklusainak megvalósítása.

Mindhárom fronton a konzorcium több munkacsoportja vett részt.

Az orvos-szakmai munkacsoport az első munkaszakaszban a konzorcium iránymutatása, a műszaki lehetőségek és újítási irányok, valamint a nemzetközi alkalmazási tapasztalatok figyelembevételével megalkotta a telemedicina eljárásokat is használó orvos-szakmai protokollok-at a következő témakörökben:

• Asztma kezelése és gondozása telemedicina segítségével
• Tüdőtranszplantált betegek gondozása telemedicina segítségével
• Obstruktív alvásfüggő légzészavarok diagnosztikája telemedicina segítségével
• Obstruktív alvásfüggő légzészavarok kezelése és gondozása telemedicina segítségével
• Stroke rehabilitáció támogatása telemedicina segítségével
• Demencia gondozás telemedicina segítségével
• Parkinson-kórban szenvedők terápiájának támogatása telemedicina segítségével
• Telemedicina szerepe az alváshoz kapcsolt légzészavarok otthoni BIPAP légzéstámogatásában
• Telemedicinális konzultációs rendszer a prehospitális gépi lélegeztetés optimalizálásához
• Terhesgondozás koraszülés fokozott kockázata esetén telemedicina segítségével

A kidolgozott protokollokat a konzorcium egyenként, több alkalommal tárgyalta. A konzorcium szakemberei elkészítették a BPMN-technológia szerinti folyamatmodellek első változatát, amely egyeztetésre került a szakmai protokollt készítő orvosokkal. Többkörös egyeztetéseket követően elkészült BPMN protokollok végleges változata, majd  az orvos-szakmai protokollok alapján, a protokoll tár munkacsoport tervezői elkészítették a protokoll csomag leíró komponensét, melyeket ugyancsak az orvos-szakmai munkacsoport vizsgálta felül és érvényesítette.

A gazdaságossági elemzéshez kidolgozott és felhasznált modelleknél a munkacsoport figyelembe vette az egészségügyben különösen elterjedt Quality-Adjusted Life Year (QALY), a Disability-Adjusted Life Year (DALY) DALY = Years of Life Lost (YLL) + Years Lived with Disability (YLD) modelleket és azok alkalmazhatóságát. Következtetéseit ezen felül a döntési fa modellre  és a Markov láncra, mint szimulációs eljárásra építette, amelyhez adatokat az ESKI adatbázisából nyert. A munkacsoport frontos megállapítása, hogy a telemedicina módszerek elterjedéséhez, azok OEP általi befogadási feltételeinek rugalmasabbá tétele szükséges. Ma, a magas belépési korlát gátját szabhatja az eljárások elterjedésének, valamint az abból adódó gazdasági hasznok realizálhatóságának. A módszerek lehetséges pozitív hatásai az OEP befogadás híján csak a költséghatékonyság növelésében, ill. a kapacitások felszabadulásában mutatkozhatnak meg.

A kidolgozott modell kiterjedten vizsgálja a társadalmi, intézményi, szolgáltató és beteg szintjén történő gazdasági hatásokat is. A  pontos következtetések levonását nehezíti, hogy a vizsgált betegségekre Magyarországon csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre a kutatásban is elérhető módon (például a fődiagnózishoz kötött táppénzes napok száma). Elemzésünk kapcsán különösen fontos hangsúlyozni, hogy esetünkre, a telemedicina  jövőbeni alkalmazására különösen igaz, hogy az egészségügyi  rendszer jövőbeni állapota nem függ a múltbeliektől. Ez azt is jelenti, hogy a jelen helyzet leírása magába foglalja az összes olyan információt, ami befolyásolhatja a folyamataink jövőbeli helyzetét. A rendszer korábbi állapotai a későbbi állapotokra csak a jelen állapoton keresztül gyakorolhatnak befolyást.

A protokoll tár munkacsoport, építve az első éves munka eredményeire, az orvos-szakmai munkacsoporttal folytatta a protokollok formalizálási folyamatát. Az iteratív, protokollonként több körös egyeztetések eredményeképp előálltak a formális leírás elemei melyekből a munkacsoport létrehozta az eHELATH8 protokoll csomagokat a protokoll reprezentációs keretrendszerben definiált tartalommal. A formalizálás első szakaszának – az elsődleges BPMN protokollok elkészítésének lépését követően – elkezdődött azalapelemkészlettár elemeinek létrehozása is, amely jelen munkaszakasz végén már tartalmazza azokat az újrahasznosítható elemeket, melyek alkalmasak a megalkotott telemedicina protokollok leírására. A munkacsoport továbbfejlesztette a protokoll reprezentációs keretrendszer leírást – főleg a futási információkkal kapcsolatos definíciókkal –  és az elsődleges BPMN protokollokat elkezdte megfeleltetni a keretrendszernek valamint az alapelem készlet tárnak.

A munkacsoport elkészítette a protokoll tár második változatát, amely megvalósítja a protokollok kezeléséhez szükséges alapfolyamatokat.

A rendszertervezési munkacsoport a központi rendszer és végponti eszközök munkacsoporttal együttműködve a rendszer tervezése során elsősorban a rendszer szükséges funkcióit tervezte meg. Ehhez kiindulási alapként, az elvárt működéssel kapcsolatban ismert használati eseteket térképezte fel, és válogatta ki azokat, amelyek szükségesek a prototípus implementációjához. A munkacsoport agilis fejlesztési módszertan szerint halad és valósítja meg a funkciólista elemeit. Az első évben felépített szerver és hálózati infrastruktúrán történik a központi alaprendszer fejlesztése, és tesztelése. A második projektév végére, a folyamatok végrehajtásához szükséges, az alapelemkészlet-tár szerinti folyamati elemek fejlesztése, valamint a protokoll tár alkalmazás továbbfejlesztése és funkcionális tesztelése történt meg.   

A végponti eszközök munkacsoport összegyűjtötte és rendszerezte a protokollokban megfogalmazott műszaki elvárásokat, azokat technológiai szempontok alapján kiértékelte, vizsgálva a bennük alkalmazott műszaki megoldások újszerűségét és üzembiztos megvalósíthatóságát.  Elemezte és pontosította az egyes végponti eszközökkel szemben támasztott funkcionális igényeket, és meghatározta azon eszközök körét melyek fejlesztését a projektben érdemes megvalósítani.

A végponti eszköz architektúra tervezését követően rendszertervek elkészítésével párhuzamosan kidolgozta a végponti eszközök kommunikációs protokollját és ezek működőképességét, megfelelőségét a rendszerben használt mérésadatgyűjtő és kommunikációs komponens (OKE) kifejlesztett deszkamodelljén tesztelte.

A munkacsoport a végponti eszközök (mérőeszközök, vizsgálóeszközök) és szenzorok funkcióit még nem véglegesítette, fejlesztésük folyamatos. A készülékek tervezésénél a munkacsoport figyelembe vette a protokollban meghatározott célcsoport sajátosságait (érdeklődés, eszközhasználati nehézségek, csökkent manuális képesség, stb.), hogy számukra ezen eszközök használata minél egyszerűbb lehessen és minél csekélyebb mértékben avatkozzon be a betegek megszokott életterébe.

A Thormed Kft. a projekt és a piac igényeinek megfelelve kifejlesztette és piaci értékesítésre előkészítette a „SpiroTube Mobile Edition” nevű készüléket, amely alkalmas telemedicina rendszerekkel történő közvetlen, vagy intermedier mérésadatgyűjtő komponensen keresztüli adatcserére.