Az elemzés célja az volt, hogy a protokoll alapú telemedicina egészségnyereségességi, életminőség-javulási és gazdasági modelljének kidolgozása, majd a kidogozott protokollok értékelése a model szempontrendszere szerint, a legígéretesebbek kiválasztásának érdekében.

 

Az elemzés eredménye egy elsődleges megvalósíthatósági tanulmány, amely a következő lépés, azaz a rendszertervezés alapja, mind a végponti eszközökre, mind a teleorvosi szolgáltatásra. A feladat lényege éppen annak biztosítása volt, hogy a következő lépésekben valóban hasznos termékeket hozzunk létre. A prototípus rendszer és ehhez kapcsolódó szolgáltatás olyan területekre került kifejlesztésre, amik esetében a gazdasági hasznosítás kiszámítható és nyereséges.

 

Megvalósítási lépések:

• a leírt protokollokhoz a teljes adatgyűjtő rendszer logikai architektúrájának kidolgozása;
• a kidolgozott protokollok eredményességének és költséghatékonyságainak meghatározása különböző szereplői nézetekre (beteg, orvos, biztosító, munkáltató, állam);
• a rendszerelemek költségmodelljének definiálása a volumen és célcsoport illesztés függvényében;
• célcsopotok igényelemzése és eladási ár elasztikusságának becslése figyelembe véve a kapcsolódó egészségügyi finanszírozási rendszereket;
• orvosi szakterületenként 1-3 protokoll kiválasztása a megvalósíthatósági vizsgálat alapján a TELeHEALTH rendszerben való megvalósításra.

Megvalósításra kiválasztott protokollok:

• Asztma diagnózisa telemedicina segítségével;
• Asztma kezelése és gondozása telemedicina segítségével;
• Stroke rehabilitáció támogatása telemedicina segítségével.

Megjegyzendő, miszerint a rendszer előnyeinek figyelembe vételén túl igyekszünk tanulni az amerikai modell hiányosságaiból is, a költséghatékonysági optimalizációt a szociális szempontok keretrendszerében definiált korlátok között javasoljuk végrehajtani.