English (United Kingdom)Hungarian (formal)
A projekt (TECH_08-D3-2008-0053) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósul meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával.
SCM cikk 2009. 03. PDF Nyomtatás E-mail

Miért van szükség integrált megközelítésre az innováció folyamatának kiteljesítéséhez?

 Az innovációt az különbözteti meg a kreativitástól, hogy egy folyamatot jelöl, amelynek egyik első eleme az új ötlet, a koncepció, az elképzelés, amely alapja lehet minden fejlesztésnek, de ez csak akkor válik innovációvá, ha meg is valósul, vagyis ha a feltalált ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák. Napjainkban a technikai, technológiai újdonságok tucatjai jelennek meg tudományos fórumokon, de közülük csak néhánynak sikerül beilleszkedni mindennapi életünkbe és indul meg gyártása, válik valóban innovatív produktummá.  Az integrált megközelítés - melynek alapja a különböző diszciplínák, tudomány területek egymásra hatása és együttműködése - teszi lehetővé, hogy a tudomány és a technika fejlődése által kitermelt új termékek és megoldások szervesen illeszkedjenek azokba a gazdasági és társadalmi struktúrákba, melyek majd felhasználói és haszonélvezői lehetnek. Így támogatja az integráció az innovációs folyamat által létrehozott termékek hasznosulását, valódi értékteremtését. 

Ezt az integrált megközelítést valósítja meg az egészségügy és az informatika, információtechnológia közös kutatás fejlesztési projektje, az eHEALTH8, amely 2008 szeptemberében indult. A projekt célja egy olyan átfogó egészségügyi folyamatkezelő rendszer megalkotása, mely túlmutat a telemedicina keretein. Az egyes, kapcsolódó területeken külön-külön próbálkozások már történtek, de ilyen komplex, integrált projekt eddig még nem született. 

Magyarországon és az Európai Unióban az egészségügyi ellátó rendszerek mind gyorsabb és gyorsabb változásának vagyunk szemtanúi. Új egészségügyi finanszírozási modellek működnek kísérleti jelleggel, egészségbiztosítási rendszerek szerveződnek és szűnnek meg. A betegellátás egyre jobban eltolódik az átlátható, számon-kérhető, protokoll alapú megközelítés felé.  Az orvostudomány gyors fejlődése következtében egyre újabb diagnosztikus és terápiás lehetőségek követelik a helyüket a mindennapi betegellátásban. Az új innovatív eljárások, eszközök szinte kivétel nélkül költségesek, és amelyek rendszerbeállítása csak úgy lehetséges, ha a betegellátásból minden olyan eljárást száműzünk, amelyekről kiderül, hogy nem eredményesek és nem költség hatékonyak. A fent vázolt folyamatok mindinkább előtérbe helyezik azokat a módszereket és megoldásokat, amelyek az egészségügyi szolgáltatási rendszer racionalizálását, differenciálhatóságát és hatékonyságnövelését teszik lehetővé. 

Az eHEALTH8 - az egészségügy és informatika kutatás-fejlesztési projektje a jövő táv-egészségügyi szolgáltatási rendszeréért.

A kutatás-fejlesztési program központi célrendszere a Nemzeti Technológia Program, Versenyképes ipar alprogram, Infokommunikációs eszközökkel támogatott életvitel (AAL) dedikált tématerülete által megfogalmazott célok köré csoportosul, továbbá az Élettudományok alprogram céljaival is konform.  A konzorcium neves informatikai és orvos-szakmai szakértőkből jött létre, az Answare Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a HUMANsoft Kft., a Semmelweis Egyetem és a Thormed Kutató- Fejlesztő, Orvosi Műszergyártó Kft. együttműködésével. A projektben együttműködő szakembergárda hazai és nemzetközi szinten is meghatározó tudományos háttérrel, valamint kutatási, fejlesztési és komplex rendszerintegrátori tapasztalattal rendelkezik, garanciát biztosítva a projekt sikeres megvalósítására. 

Az eHEALTH8 projekt legjelentősebb újdonság tartalmát hazai és nemzetközi téren is a téma komplex megközelítése adja. A cél ugyanis nem csak „egy” telemedicina rendszer prototípusának létrehozása, hanem egy olyan telemedicina szabvány-, eszköz- és folyamat rendszer (platform), amely szabványos orvos-szakmai protokoll reprezentációján és mobilitást célzó eszközrendszerén keresztül egy jól teríthető, szerteágazóan (több orvos szakmában, gyógyszeriparban és az egészségügy fogyasztói piacán is) alkalmazható, rugalmas megoldást kínál.   Az orvos-szakmai protokollokat követő, azok szabályrendszerét követni és megvalósítani képes telemedicina megoldások egyre elterjedtebb alkalmazása várható az egészségügyi ellátórendszer oldalán, a betegek oldaláról pedig egyre keresettebb lesz, mind Magyarországon, mind az Európai Unió más államaiban. Mivel a projekt a nemzetközi tapasztalatok összefoglalásával és figyelembe vételével dolgozza ki a magyar orvos-szakmai irányelveket, így a megjelenő új protokollok nem csak Magyarországon, de nemzetközi téren is újdonságot jelenthetnek. 

Az Answare Kft. vezetésével létrehozott konzorcium munkájának eredményeként olyan módszerek és megoldások jöhetnek létre, amelyek az egészségügyi szolgáltatási rendszer racionalizálását, differenciálhatóságát és hatékonyságnövelését is lehetővé teszik. A projekt során kifejlesztett eszközrendszer, a HEFOP 4.4 program keretein belül létrehozott Intézményközi Informatikai Rendszer regionális önálló egységeként is működőképes lehet, mely így azonnal 39 egészségügyi intézmény számára biztosíthat telemedicina (telehomecare-telemonitoring-telerehabilitation) szolgáltatásokat. Ezen felül a rendszer és a protokollok költséghatékonysági és egészségnyereségi oldali elemzésén keresztül, a kifejlődő megoldások alkalmazásának gazdaságossága is biztosított.  A protokoll alapú megközelítés további előnyei:

  • konzisztens, magas szakmai színvonalú ellátást képes biztosítani a rendszeren átívelően;
  • az ellátásszervező és az ellátók felé egy szabványos interfészt közvetít, mely megkönnyíti a protokollok menedzsmentjét (változtatás, újak definiálása, stb…);
  • megkönnyíti a protokollokban rejlő tudás újrahasznosítását is a szabványosított leíráson keresztül;
  • ellenőrizhetővé, nyomon követhetővé teszi az ellátást;
  • a formalizált leírásból eredően könnyebben kiszűrhetők a hibák, hiányosságok
  • a formalizált leírásnak köszönhetően gyorsan és költséghatékonyan implementálhatóvá teszi a rendszert egymástól különböző alkalmazási esetekben is (pl. gyógyszer hatásvizsgálatok, rekreációs és sport központok, idősotthonok)

A kialakuló protokoll tár, későbbi továbbfejlesztések során egy olyan szolgáltatási rendszerré fejlődhet, amely általános orvos-szakmai protokollok tárolását, szolgáltatását, és megvalósításának követését láthatná el, biztosítók, szakmai felügyeleti szervek és egészségügyi ellátó intézmények felé. A telemedicina protokoll alapú megközelítése ma nem csak Magyarországon, de az Európai Unió más országaiban is újdonság erejével hat. Mivel a projekt célja összefoglalni a nemzetközi tapasztalatokat és ezeket figyelembe véve kidolgozni a magyar orvos-szakmai irányelveket, így a megjelenő új protokollok nem csak Magyarországon de nemzetközi téren is újdonságot jelenthetnek. Nem csak protokollok terén, de telemetriás eszközkészletek és beágyazott rendszerek terén is új megoldások kifejlesztésének irányába mutat a projekt: a ma még telemedicina eljárásokkal nem támogatott ellátási és ápolási folyamatok potenciálisan új ma még nem létező eszközkészletek, mérési eljárások és elrendezések kifejlesztését követelhetik meg, a gazdaságosság szabta határokon belül. Annak érdekében, hogy a telemedicina alkalmazása által hordozott hatékonyság-növelési potenciál minél jelentősebb mértékben érvényesülhessen, a protokoll-alapú megközelítés egy költséghatékonysági és megvalósíthatósági elemzéssel egészül ki, amelynek célja rávilágítani azokra az alkalmazási területekre és folyamatokra, amelyekben várhatóan a legnagyobb mértékű hatékonyság növekedést és/vagy költségcsökkenést eredményeznek egészségügyi szolgáltatási és/vagy finanszírozási rendszer résztvevői számára, változatlan vagy növekvő egyéni egészségnyereség mellett, hazánkban.